A gótikus Szent Miklós-bazilika Nagyszombat (Trnava) egyik legjelentősebb szakrális műemléke. Egy régebbi román kori templom helyén épült, közel három évszázadon át az esztergomi érsekek székesegyházaként szolgált, ma pedig fontos Mária-kegyhely.
Belső tere a középkori gótikus építészetet későbbi barokk kápolnákkal, történelmi oltárokkal, freskókkal és sírfeliratokkal ötvözi. A templom legfontosabb zarándokhelye a Nagyszombati Szűzanya kegyképét őrző kápolna.
1380 – 1421
A mai gótikus templom építése
1543 – 1820
Az Esztergomi Főegyházmegye székesegyháza
60 m
Az épület hossza
2008
A basilica minor cím elnyerése
Miért érdemes meglátogatni a Szent Miklós-bazilikát?
A Szent Miklós-bazilika az egyik legjobb hely arra, hogy megismerjük Kis Róma egyháztörténetét. Egyetlen épületben találkozik itt a gótikus építészet, a barokk kápolnák, a középkori freskók, a történelmi orgonák és annak a korszaknak az emlékei, amikor Nagyszombat az esztergomi érsek székhelye volt.
Különleges helyet foglal el a bazilikában a Nagyszombati Szűzanya kegyképe, amelyhez évszázadok óta jelentős helyi zarándokhagyomány kapcsolódik. A templom ma is működő plébániatemplom, ahol rendszeresen tartanak szentmiséket, zarándoklatokat és koncerteket.
Fotógaléria
Gótikus templom barokk kápolnákkal
A Szent Miklós-bazilika monumentális, háromhajós gótikus templom, amely 60 méter hosszú és 31 méter széles, főhajója pedig körülbelül 18 méter magas. Az eredeti gótikus épületből fennmaradtak a bordás boltozatok, a kő mérműves magas ablakok, a déli kapuzat, a szentély pasztofóriuma és számos kőfaragvány.
A mai belső tér azonban nem kizárólag gótikus. A legjelentősebb változások a 17. században történtek, amikor oldalkápolnákat építettek a templomhoz, valamint új oltárok, padok, szószék és karzat is készült. Így a középkori templom markáns barokk réteggel egészült ki.
A leglátványosabb részek közé tartozik a magas üvegablakokkal díszített szentély és az 1739–1741 között épült Nagyszombati Szűzanya-kápolna.
A bazilika ma is működő templom
A Szent Miklós-bazilika aktív plébánia- és zarándoktemplom. A látogatók a nyilvános szentmiséken és más liturgikus szertartásokon is részt vehetnek. Ezek ideje alatt kérjük, tartsák tiszteletben a szakrális tér jellegét, és őrizzék meg a megfelelő csendet.
A középkori plébániatemplomtól a székesegyházig
A hely története még a mai gótikus épületnél is régebbre nyúlik vissza. Korábban egy román kori plébániatemplom állt itt, amely Nagyszombat 1211-ből származó legkorábbi írásos említéséhez kapcsolódik. Alapjainak egy részét a 20. századi felújítási munkálatok során tárták fel.
A mai templom építése a 14. században kezdődött. Nagyszombat egyik legrégebbi városrészében, az egykori piactér és fontos kereskedelmi utak kereszteződésének közelében épült. Szent Miklósnak való felszentelése is ehhez a kereskedői környezethez kapcsolódik, hiszen Szent Miklós a kereskedők védőszentje volt.
Az 1543-as év fordulópontot jelentett. Az Esztergomot fenyegető oszmán veszély miatt az esztergomi érsek és a káptalan Nagyszombatba költözött, a Szent Miklós-templom pedig az Esztergomi Főegyházmegye metropolitai székesegyházává vált. Ezt a szerepet egészen addig töltötte be, amíg az érsek és a káptalan 1820-ban vissza nem tért Esztergomba.
Csehszlovákia megalakulása után, 1918-ban ismét székesegyházzá vált. 1977-ben azonban a székesegyházi rang átkerült a Keresztelő Szent János-székesegyházra. 2008-ban a Szent Miklós-dómot Mária-kegyhellyé nyilvánították, XVI. Benedek pápa pedig basilica minor rangra emelte.
Tudta?
Több mint száz éven át egy értékes kehely rejtőzött a torony falában
Az északi torony 2024-es felújítása során a munkások egy falüregben aranyozott ezüstből készült késő gótikus kelyhet találtak. Felirata szerint 1520-ból származik, és egy 19. századi plébániai leltár a templom legrégebbi kelyheként említi.
A felfedezés után a kehely visszatért eredeti rendeltetéséhez, és ma ismét használják a bazilika liturgikus szertartásain.
A Nagyszombati Szűzanya és az évszázados zarándokhagyomány
A bazilika legfontosabb zarándokhelye a Nagyszombati Szűzanya kegyképét őrző barokk kápolna. A plébániai hagyomány szerint a kép a római Szent Bonifác és Alexius-templom egyik Mária-képének másolataként készült, és 1585-ben került Nagyszombatba. Alkotója ismeretlen.
A kegyképhez több olyan esemény kapcsolódik, amelyek a város vallási hagyományának részévé váltak. Későbbi feljegyzések szerint 1663-ban, az oszmán fenyegetés idején véres könnyek jelentek meg a képen.
Az 1708-as események már részletesebben dokumentáltak. A beszámolók szerint a kegykép július 5-én, augusztus 10-én és augusztus 11-én könnyezett. Az ezt követő egyházi vizsgálatot egy 14 tagú bizottság vezette, és 32 szemtanú tett eskü alatt vallomást. A kegykép nyilvános tiszteletét ezt követően hivatalosan is jóváhagyta az egyház.
Újabb jelentős eseményre az 1710-es pestisjárvány idején került sor. November 20-án a városi tanács ünnepélyes fogadalmat tett, másnap pedig körmenetet tartottak a kegyképpel. Az egyházi hagyomány a járvány ezt követő visszaszorulását Szűz Mária közbenjárásának tulajdonítja.
Ezért november 21. mindmáig fontos napja a helyi Mária-tiszteletnek. 1944 óta minden évben november 13. és 21. között rendezik meg a Nagyszombati novénát, amelyre Szlovákiából és külföldről is érkeznek zarándokok.
Érdemes megfigyelni
Középkori freskók
A karzat alatti térben eredeti falfestmények maradtak fenn, amelyek szenteket, az evangélisták jelképeit és Nagyszombat város címerét ábrázolják.
Címerek a gótikus boltozatokon
A főhajó kő zárókövein Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert és Nagyszombat városának címere látható.
Érseki sírfeliratok
A reneszánsz és barokk epitáfiumok jelentős esztergomi érsekeknek állítanak emléket, és arra az időszakra utalnak, amikor a templom székesegyházként szolgált.
Történelmi orgonák
A bazilika jelentős történelmi orgonáknak ad otthont, és ma is Nagyszombat orgonazenei életének egyik fontos helyszíne. A templomhoz kötődött a nagyszombati születésű zeneszerző, Mikuláš Schneider-Trnavský is.
Gyakorlati információk
Cím:
M. Schneidera-Trnavského 3, 917 01 Nagyszombat
Belépés:
Ingyenes
Ajánlott látogatási idő:
30–45 perc
Turisztikai nyitvatartás: május, június, szeptember és október
- hétfő: 10:00–16:00
- kedd–péntek: 10:00–12:30 és 14:00–16:00
- szombat: az esküvők miatt a turistalátogatások korlátozottak
- vasárnap: 14:00–17:00
Turisztikai nyitvatartás: július és augusztus
- hétfő: 10:00–18:30
- kedd–péntek: 10:00–12:30 és 14:00–17:00
- szombat: az esküvők miatt a turistalátogatások korlátozottak
- vasárnap: 14:00–17:00
Szentmisék rendje
- hétfő–péntek: 16:00, 18:30
- szombat: 10:00 (Mária-szentmise), 18:30
- vasárnap: 7:30, 9:00 (latin nyelvű szentmise), 10:30, 12:30 (görögkatolikus Szent Liturgia ukrán nyelven), 18:30
Hol található a Szent Miklós-bazilika?
A Szent Miklós-bazilika Nagyszombat történelmi belvárosának keleti részén, a Szent Miklós téren található, mindössze néhány perc sétára a Szentháromság tértől. A templom főbejárata a Szent Miklós tér felől nyílik, hivatalos címe: M. Schneidera-Trnavského 3.
Gyakran ismételt kérdések
A bazilika Nagyszombat történelmi központjában, a Szent Miklós téren, a város egyik legrégebbi részén található.
Nem. A Szent Miklós-bazilika szokásos turisztikai látogatása ingyenes.
A rendszeres turisztikai nyitvatartás májustól októberig érvényes, és hónaptól, illetve a hét napjától függően változik. Mivel működő templomról van szó, a látogatók nyilvános istentiszteleteken és szentmiséken is részt vehetnek.
Nem. A templom 1543 és 1820 között az Esztergomi Főegyházmegye metropolitai székesegyházaként szolgált, majd 1918 után egy időre ismét székesegyház lett. 1977 óta a Nagyszombati Főegyházmegye székesegyháza a Keresztelő Szent János-székesegyház.
A Nagyszombati Szűzanya egy Mária-kegykép, amelyet a bazilika külön barokk kápolnájában őriznek. Évszázados vallási hagyomány, a kegykép könnyezéséről szóló beszámolók és az évente megrendezett Nagyszombati novéna kapcsolódik hozzá.
A főhajó, a kápolnák és a legfontosabb építészeti és művészeti részletek nyugodt megtekintésére körülbelül 30–45 percet ajánlunk.